 |
|
Református Egyházközség |
 |
Cím: Taktaszada, Petőfi út 24.
Nagy Károly református lelkész
Elérhetőség: +36 30 487 1638:
47/372-039
Pénztáros:Gondnok:
Molnárné Kiss Andrea
Tel:+36 20 499 5318: 47/392-142
Harangozó:
Elérhetőség:
Református presbitérium tagjai:
2023. 12. 25-től
Bárány Zoltán
Hegedűsné Székely Zsuzsanna
Kecskés
Andrásné
Iván
József
Molnárné Kiss Andrea
Nagy Lászlóné
Serfőző Miklós
Simon Józsefné
Székely Zoltán
Takács István
Varga Györgyné
REFORMÁTUS
TEMPLOMUNK
MÚLTJA ÉS JELENE
Az
ősi Árpádkori falunkat a török rablócsapatok 1567–ben
teljesen elpusztítják, és eltűntetik a föld színéről .
A falu újraépül és a református egyház teszi munkáját.
Az 1620 - as évekből való díjlevelet máig őrzik az Abaúji
Református Egyházmegye könyvtárában. A templomokkal együtt
a falut a Rákóczi szabadságharc viharai ismét elpusztítják.
Az elpusztult falvak fölé temetőkre épült a jelenlegi
Taktaszada.
1704 évet írtak, amikor több kun család telepedett falunkba
a Takta másik oldalára, de a nagy esőzések, a Takta árja
elűzte őket, és akkor jöttek ide a falu temetős oldalára.
1717-ben a Prügyről áttelepült református családok Budai
Miklós prédikátor vezetésével kezdték meg az életet a
pusztaságban a jelenlegi falunk helyén, a megtisztított
református hitet követve. Ekkor kezdődik egy új élet,
bibliás református emberek építik fel újra immár harmadik
alkalommal a falut, és megalapítják a református egyházat,
gyülekezetet. Ebben az időben az egyháznak nem volt anyakönyve
nem maradtak feljegyzések és az első pap személyére utaló
adatok sem. Már ebben az évben is működött iskola lányok
és fiúk számára külön. A szolgálatot teljesítő papokról
elsőként Nagyidai Jánost tudjuk,
hogy 1730 évben szolgálatot tett hétköznapokon és ünnepnapokon
egyaránt az Isten házában. Az akkori időben csak ideiglenes
imaházat tudtak építeni, mely náddal volt fedve. Mária
Terézia korából terjedő időszakban 1739 szeptemberében
sok mirigyes (mirigyes rák, amely különböző szervek légutak,
gyomor-béltraktus formájában támadta a szervezetet) ember
volt Taktaszadán. Abban az időben az egyház minden eseményt
feljegyzett, bűnösségek fegyelmezése, eklézsia dolgokat,
meteorológiai, néprajzi, III. Károly török háborúiról,
hogy emlékezetnek meg maradjanak a ma embere számára.
1748–tól 1749–ig Zsujtai András lett a prédikátor ő írta
meg 1725–1775-ig terjedő időszakról lajstrom könyvet ,
melyben Taktaszada eseményeit olvashattuk a Sárospataki
könyvtárban . A könyv 710 oldalból áll, 222 oldalon vannak
feljegyzések, a többi üres . Elsősorban keresztelések,
esketések, temetések adatait találhatjuk a lapokon . Továbbá
feljegyezte politikai és gazdaságtörténeti eseményeit.
A folytatást Kecskeméti István 1730- 1748-ig kurátor:
Nemes Asztalos István segítségével végezte, az ő vezetése
alatt épül harmadjára a templom patics és vályog segítségével.
1749–től 1752 ig Császári István a prédikátor és Balogh
István a kurátor.
A következő években Nemes Nagy György kurátorsága alatt
építettek egy fa tornyot a templom mellé , e toronyban
helyezték el az 1720-ban készített harangot.
Követő szolgálattevők :
Zsujtai András 1748 - 1749
Császár István 1749 - 1752
Az első harangot 1749 és 1752 között készítette Zsujtai
András prédikátor és Balogh István kurátor, aminek a súlya
harmadfél mázsa.
Beregi András 1752-1755 ig prédikátor.
Almási Péter, 1755 -ben kezdi prédikátor hivatását, buzgó
és jó lelkipásztor volt. A falu lakossága szerette és
gyakran hívták meg keresztapának. Ő volt aki elkezdte
vezetni a taktaszadai egyház anyakönyveit, keresztelési
anyakönyvet, és 1755 től a házassági anyaköny , 1773 ban
a halotti anyakönyvet. Radó János 1765-1775. Ebben az
időben keletkezett a pap marasztalás, ami azt jelentette,
hogy karácsonykor tették mérlegre a működését.Itt aztán
hol jól, hol rosszul döntöttek, mert egyes nagyhatalmú
vezetők, elnyomván a nép közötti jobb érzésűek véleményét
még azt is menesztették, aki jól szolgálta az egyházat,
aki az ige szerint akart fegyelmet tartani. 1773 évtől
vezették be a halotti anyakönyvezést. Ez időben építik
újra az omlásban lévő parókiát. A prédikátor hitvese Rachel
Hoffmeister kedves otthonra talál az új parókián.
1786-ban az istentiszteletek nagy látogatottságára nyitották
meg a harmadik ajtót, hogy az iskolából érkező gyerekek
rövid idő alatt el tudják foglalni a padban helyüket.
Az 1793. - év említést érdemel, itt tartják az abaúji
egyházgyűlést, és ez év december 16. napján Szatmári Ábrahám
püspök, mint közgyűlési elnök vesz részt az egyházi megbeszélésen,
gyűlésen. 1794 - ben Bárer Gáspár építőmesterrel elkezdődik
az új kőtemplom építése, május 4.-én Domján András kurátor
teszi le az alapkövet. Copf stílusú és 32 m magas tornyú.
Az építkezéshez, több száz szekér követ hordtak össze,
hősi erőfeszítéssel, sok áldozattal és hittel. Kilenc
esztendő áldozatos munka után 1802. július 12-én vette
át a kész templomot Bárer Gáspár mestertől Domján András
főkurátor. A meghalt Szatmári püspök utóda a nagyhírű
Őri Filep Gábor szenteli fel szeptember 17-én az ékes
és szép építményt. Hossza belül 12 öl, szélessége 6 öl,
falmagassága 4 öl, falvastagsága 3 láb. Két karzat van
benne, a keleti a tanító és gyermekek részére, a nyugati
a legények számára.Csaknem egy évtizedig tartó építés
után készen lett a szép épület melynek torony alatti bejárata
felett ez a felírat áll.
|
|
|
 |
|
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
„EZEN TEMPLOMOT: ÉPíTETTE TAKTASZADAI REFORMÁTA SZENT EKLÉS"
9. Sebő Pál 1775-1807. Ekkor veszi kezdetét az Úrbárium
(Birtok határ felosztás) 1775.májusától a bőséges élet véget
ér, pünkösd havába urbárium fizetése kezdődik:dézsma, füstpénz,
árenda, megfizetésére kerül sor. Pál, mint megérett aggastyán
felkészíti a népet a kőtemplom hatalmas munkájára. Ez idő
alatt gondnoka Domján András aki írástudatlan volt de okos
ez által fő kurátorrá választják. 1802 szeptember 17.-én
Őri Filep Gábor egyházkerületi püspök aki Szatmári Ábrahám
utóda. 1804 év is tartogat emléket a felszentelt templom
új úrasztalát kap aminek belsejébe: úrasztali edények, terítő
és íratok kaptak helyet. A lelki pásztor széke is ez időtől
foglalta el a rendeltetési helyét. 1805-év emlékezetes,
mivel sikerült a templomot Filep János kurátorsága alatt
kőkerítéssel körül venni. Nehéz munkával, de Istenbe vetett
hittel sikerült. 1807-ben az elgyengült lelkipásztor mellé
káplánt hoznak Kovács József személyében, akit 1808-március
15-től vált fel Liszkai Mihály 1836 évig. Keserves időszakot
hoznak a következő évek és a dézsmát sem tudják fizetni.
Egy ártalmas szélvész 1818 évben leviszi a templomtorony
gombját. 1810-es évektől a templomban jelenlévő egyháztanács
előtt kellett beszámolni a rossz cselekedetekről, paráznaságról,
viszonyokról…… ezek miatt eltiltottak sok érintettet az
úrvacsorától . 1831 második felében, augusztusban kolera
járvány tizedeli a lakosokat. Az 500 lélekszámú egyházi
emberek közül 86 lakos életét veszíti. 1836 Május 9 - én
meghal szeretett papjuk aki 28 esztendőn át szolgálta az
egyházat. Május 27 - én már Simándi Kállay Józsefet óhajtják
papjuknak, aki 1855 - ig mint tanító is tagja az egyháznak.
Az 1840 es év már egészséges, betegségtől mentesen hitét
visszanyert lakosok látogatottságával népesíti a templomunkat,
és ettől az évtől nem fiú és lány külön osztályokat tanítanak,
megszűnik a nemek szerinti oktatás, az iskola egy tanár
tanításával összevontan lányok , fiúk tanításával kezdődik.
Ugyanebben az évben szigorúvá teszik a párbérek fizetését,
és kötelezik az elmaradás megfizetését. 1841 Pünkösd 19
napján jegyezte fel a Ref .Egyház birtokait Jaros Sámuel
aljegyző. Ezt követően a nép a Habsburg uralom nehéz időszakát
türelemmel viseli. 1848-ban a szabadságharc elbukik és vele
bukik a jó reménység és a magyar álom. 1849–ben a templom
oldalbejárata felöli falon a szószékkel szembe lévő és 1874
évben odaírt szöveget bemeszelték. Habsburg ok elleni gyűlölet
ebben az időben magasra lángolt reformátusságban . 1852–ben
a Lakatos István és felesége Barcsa Julianna kifestetik
a karzatot és a keleti oldalra felírás kerül: ÉNEKELEK A
LÉLEKKEL DE ÉNEKELEK AZ ÉRTELEMMEL IS! Több felírás is volt
de renoválások alkalmával mindig eltűnt egy – egy. Zitás
István helyettes lelkész 1855 évben augusztus 18-án veszi
át a lelkipásztori kötelességeket, mert az első kolera járvány
után 24 évvel ismét eljön a rettentő vendég, ekkor hal meg
Kállay József lelkipásztor, és az ő nyomdokát kell követni.
Elöljáró és építő papok közé sorolható, szeretik a hívek.
1856 - ban kibővíti a paplakot. Református egyháznak már
abban az időben is volt jótevője Lakatos Kovács István személyében,
akinek bőkezű adományát hosszú éveken át kamatoztathatták.1856
- ban a templomot újra építik, és bővítik a paplakot. Zitás
István nagy rendet és fegyelmet tart, az egyházmegye lelkészi
főjegyzővé választja. Az egyház vezetői 1873 évben úgy határoztak,
hogy emlékére márvány táblával jelölték volna emléké , de
a terv csak terv maradt. 1874 év rosszul indul, áprilisban
leég a paplak a melléképületeivel együtt . Ebben az évben
Zitás István megalapítja az első könyvtárat. Jó ötlettel
sikerült a reformátusok számát növelni ugyanis Zitás kitalálta,
hogy az ide nősülő vagy más úton idetelepedők részére 10
és 5 ft bekebelezési díjat fizetnek.1876 ban a rossz pénzviszonyok
miatt a presbitérium jobbnak látja ha föld vásárlásra fordítja
a kasszában lévő pénzt.Lánczi István gondnokot és két presbitert
bíznak meg az ügyek intézésével. Pál, mint érett aggastyán,
felkészíti a népet a kőtemplom hatalmas munkájára. Ez idő
alatt gondnoka, Domján András aki írástudatlan volt de okos
ez által fő kurátorrá választják.1877 - ben a késedelmes
fizető egyháztagok ellen határozatot hoznak, szigorúbbat
mint az előző volt. A hátralékot amíg nem fizetik, a halottjukat
nem temetik el, a házasulandókat nem adják össze. A változó
presbitériumok éveken keresztül nagy hűséggel, gonddal kezelték
az egyház birtokát. Ebben az időben nagyon odafigyeltek
arra, hogy a község bírója mindig református legyen, mondván
ez egy hagyomány, amit tovább kell vinni. Természetesen
ezáltal a presbiterek között is első helyen tevékenykedett.1882–évtől
széket kellett vásárolnia a nőknek aki mindig arra a helyre
szeretett volna ülni ahol először foglalta el a helyét,
természetesen ez kiváltságokkal járt és jogokat hozott .Ebben
az évben a Grosszmann árváktól megveszik a földjüke , és
ezután kibővítik a parókiát. 1883 és 1891 es időszakról
írtak, amikor a persely felbontásakor ami négy évig nem
volt felbontva nagyon kevés pénzt találtak és az elkorhadt
zsindely tető szerkezetet csak bádoggal tudták befedni.
Ekkor az áldozatkészség hanyatlani kezd. Zitás István 1893
január 23 – án 37 évi lelkipásztori szolgálat után 69 éves
korában meghal „ szakadásban „ hogy ez mit jelentett? -
nem tudni. Az új lelkész jöveteléig Fodor György segédlelkész
végzi a teendőket . 1894 április 23-án ifj Zitás Istvánért
20 szekér megy Megyaszóra, hogy Szadára hozzák papnak. Ebben
az évben lelkészi magtárat építenek majd további munkálatok
kezdődnek az 1900 –as évekig. (templomtorony, iskola, lelkészlak,
a lelkészlak falainak 60 cm rel való emelése, konyha, pince
építése. Az ifjú Zitás kitűnő képességekkel rendelkezik,
és megszerzi oklevelét. Az egyház nagyon meg van vele elégedve.
1898 ban államosítják az iskolákat. A lakosság nagy része
református így a községnek a régi szokás szerint a bírójának
is presbitériumi tagnak kell lennie de ha nem akkor a választások
után tiszteletbeli tagnak kell választani. Gondos kezek,
hű lelkipásztorok munkájának köszönhetően 1904 év már a
hálaadás ünnepén ifj Zitás István tevékenységével folytatódik.
Zitás e szavakat írta akkor„ Hisszük s a gondviselésben
bízva reméljük, hogy ezen templom, mint drága örökség a
jelen nemzedék által meg fog becsültetni, tiszteletben tartatni
s mint ilyen az utónemzedéknek átadatni „ Történt ez a templom
110 éves évfordulóján november 20 - án 1904 – ben. Ezen
az ünnepélyen szólal meg először az orgona, amit a pécsi,
Angszter cégtől vásároltak 3070 koronáért. Zitás lelkésznek
köszönhető, hogy a kenderföldek helyére mivel a talaj megfelelő
volt szőlőtermesztésre biztatta a lakosokat. Ez a buzgó
lelkésze a falunak egy éves betegség után 1911 - ben meghal.
Az egyház megint pap nélkül marad, de nem sokáig, mert 1912
május 21-én Sárospatakról ide érkező ifj Novák Lajos foglalja
el a lelkipásztori széket. Aki elsőnek alakítja meg az énekkart.
Hangja és tehetsége hatást gyakorolt a hívekre, akik sok
esetben könnyeikkel küszködve hagyták el a templomot. 1913
november 2 –án alakult meg 28 taggal a református énekkar.
Első karnagya Matusz Mihály ref. kántor tanító volt. 1926-tól
Orosz László ref. kántor tanító, karnagy segítette az énekkar
élénk munkájá . Az énekkar: temetéseken templomi ünnepélyeken,
énekelt nemzeti ünnepek alkalmával.
Minden húsvét alkalmával műkedvelő előadásokat. 1946 már
60 tagú volt az egyházi énekkar létszáma. A gyülekezet nagyon
sajnálta, hogy a II. világháború után megszűntek. Az énekkarnak
kitünő hangú tagjai voltak. PL:Lukács István, Kovács János,
Lévai János …. Szép évek után, 1914 ben kitört az I világháború.
Novák tiszteletes is bevonul, és helyette a taktaharkányi
Székely Imre lelkész jár a hívekhez. Templomunk 142 kg –os
harangját 1917 május 27–én hadicélokra elrekvirálják, amit
a későbbiek folyamán megtudtuk ágyúgolyók készítésére szántak.
Ez még nem volt elég, 1918 évben március 16–án az orgona
sípokból is elvisznek háborús célokra. A református hívek
ebben az éhező és bizonytalan napokat töltött időben is
fizették lehetőségeikhez mérten a párbért. 1919 április
6–án Novák Lajos lelkész egyházközségi közgyűlést hív össze,
püspöki körlevél felolvasásához. 1923–ban a CISZ hangú harang
mellé b hangú 330 kg–os harangot vesznek az adományokból.
Zsíros József lelkészmunkáját követve 1926-ban dr Filep
Gusztáv segédlelkész kezdte meg a vallásos esték megtartását
a nagyvonalú igehirdetést. Az addig szolgálatot teljesítő
papok közül neki volt a legmagasabb képzettsége. Pár év
elteltével állást cserél a sértődöttsége miatt, mert nem
ért egyet iskolai költségek miatt a presbitériummal. Rendíthetetlen
volt hitében és a tévelygőkkel szemben kérlelhetetlen. Bodnár
Ferenc Egerlövői lelkész 1931-1945-ig tevékenykedett, és
1937-ben buzgalma folytán újra renováltatta a templomot.Rövid
idő telt el, a hívek már kezdtek megnyugodni és talpra állni
ám ekkor újra jön a rossz a II. világháború.Az egyháztagok
közül sokat magával sodort, hősi halottá váltak vagy éppen
rokkantan térnek haza és sokan hadifogolyként élték napjaikat
valamelyik országrészen katonai táborokban. 1944 - ben szörnyű
napokat élnek át a taktaszadai lakosok, az itt élők. Utcaharcot
vívnak a visszavonuló magyar és német csapatok az előrenyomuló
orosz és román csapatokkal.
A templomot össze vissza lövik, az egyházak épületeit aknatalálatok
érik. Századok munkája megy tönkre. Szovjet és román csapatok
foglalják el a falut. Ezek után a szörnyű napok után, könnyes
szemmel gyülekezett a lakosság a templomban, hogy hálát
adjanak életben maradásukért és imádkozzanak a jövőjükért.Karácsony
másodnapján már az Istentiszteletet a templomban tartják.
A nép imája meghallgattatott és sok – sok szenvedése boldogabb
idők felé tekint.Hatvanhárom halott katona testét a református
templom kertjében temették el.Évekkel később kiásták a sírokat,
és elszállították új nyugvóhelyükre ahol békében és hazai
földekben pihenhetnek.Bodnár Ferenc lelkész 1945 április
25–ig viszi hivatását. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Horváth
István |
|
Horváth
István és Istvánné |
|
Kántálók
1976 karácsony |
|
Konfirmálás |
|
Templomban |
|
Templomi
esemény |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Gyógyulnak a háborús sebek, romok újjáépítése kezdődik,
akkor még nem sejtik, hogy olyan időszak veszi kezdetét
az egyház életében amely a mai napig egy pár ember munkásságának
a gyümölcsét hordozza. 1946. tavaszán a tönkretett orgonát
is helyre állítják. A gyülekezetben újra él a hit, szeretet
ami jellemezte eddig is a reformátusokat. 1948- tól 2010
–ig Bűdi Piroska mint kántor tevékenykedik Harangozó,Papp
Andrásné több éven keresztül, az ő munkáját követte lánya
Rabócz Istvánné szül: Papp Ilona aki nyugdíjas éveiben teljesített
szolgálatot az egyháznak. J. Horváth István 1950 január
1-én mint presbiter lép szolgálatba és 1957 ig ebbe a pozícióba
tevékenykedik.
1957 januártól–1984 ig kurátor, egyházi hűsége példamutató
és kimagasló. Hűséges volt krisztushoz, az egyházhoz.
Tevékenysége ideje alatt az alábbi építési munkák kerültek
megvalósításra Dr Szabó Lajos munkássága mellett.
1957 – ben templom külső és belső renoválása
1960 –ban kisharang újjáöntése
1965 – ben orgona felújítása
1966 – ban templom újjáfestés
1970 – ben harangok villamosítása ( ifj Bodnár Lajos vill
szer . és Cagány László technikus )
1977 – ben templomfalak, kőkerítés javítása
1978 - ban belső festés
1979. szeptember 23 –án templom szentelés ( részletesen
leírva presbiteri jegyzőkönyvbe )
1981 – ben Angszter orgona teljes átépítése, javítása
1983 – ban nagyharang elszállítása, javítása Őrbottyány-i
harangöntő mester segítségével.
1984 – ben toronytetőzet javítása , csatornázás.
A csehszlovák hatóságok a háború után Kassáról kiutasították
és Vajdácskáról került ide lelkipásztornak, 1945-májusában
Dr. Szabó Lajost választják lelkésznek, aki 1940-ben szerzett
egyháztörténeti tárgyszakban doktori fokozatot a Debreceni
Tisza István Tudományegyetem teológia szakán. Talentumai,
hűsége, elkötelezettsége okán hívják és felkérik egyháztörténet
oktatására Sárospatakra. Magatartásáért amely példaértékű
volt 1956 évet követően sok hátratételt kellett megélnie,
elszenvednie . Szembesülnie kellett a Rákosi korszak egyházpolitikájával
is. Dr. Szabó Lajos munkáját 1945-július 15-én kezdi. A
gyülekezet újra lelki életet él, és a pap él a lehetőséggel,
külső és belső felépítésre hívja fel a figyelmét a gyülekezetnek.
Munkássága nagy elismerést érdemel, felülkerekedik minden
szolgálatot tévő egyházi ember munkáján. Tanított, hittre
nevelt, kutatott, tiszteletet adott, (egyháztörténeti, szociográfiai,
néprajzi és szépirodalmi műveket írt, olvasott, alkotott
és a szeretett Taktaszadáról is sokat írt, és foglalkozott
a régi idők emlékével.) Kedvenc hobbija volt a református
templomokról képeslapot gyűjteni. Ezt a gyűjtést egy helyi
megsemmisítés alkalmával, de Isten segítségével egy lakos
megmentette, így elmondhatjuk ha más számára nem, de valaki
számára mégis értékes. 45 évig hűen szolgált, és az 1990
évben befejezte papi életútját. Példaértékű tevékenységét
folytatta életének minden napján. Halála után Vasnógrádi
Béla harangodi lelkész időszakos és Fodorné Mészáros Klára
lelkész Taktaharkányból szintén mint helyettesítő tett szolgálatot
Hegedűs Aranka 1992–október 1 napján kezdte szolgálatát.
1997 év szörnyű karácsonyt hagyott maga után, az istentisztelet
után leégett az Úrasztala. Sok értékes dokumentum vált a
tűz martalékává, amik nem pótolhatók. Említést érdemel Lakatos
Kovács István aki akinek emlékére a templomba márvány táblát
szerettek volna állítani mint a református egyház legnagyobb
jótevőjének. 1782–ben január 6–án kersztelte meg Sebő Pál
taktaszadai prédikátor. A gyermek még abba az évbe árva
maradt. Rokonai nevelték fel. Amikor felnőtt nevelő lett
belőle és 10 esztendeig nevelte a rábízott ifjakat. Végkielégítésül
Máramaros megyébe , a batizai birtokot kapta. Sikeresen
gazdálkodott és Tarcalon vett szőlőt és házat magának. Agglegény
maradt és végrendeletében vagyonát jótékony célokra hagyta.
Így jutott a ref. egyház 10.000 v. c. forinthoz, aminek
kamatai tőkepénznek számítottak tíz év elteltével . A legnagyobb
jótevő akinek adományából később földbirtokot vásárolt az
egyház. Az akkori presbitérium nagy gonddal és hűséggel
kezelte az egyház birtokát. Az egyház tagjai meleg szeretettel
őrzi emlékét. 2005 márciusában feleségül ment Sz Tóth István
asztaloshoz, aki a helyi sportkör edzője. Neve ettől a naptól
Tóthné Hegedűs Aranka tiszteletes asszony. Még ez évben
novemberben befejezte a templomban hivatását és máshol szolgált
tovább. 2007–ben a református egyházközség vezetése presbitériuma
örömmel fogadta a nyári napközis tábor megszervezését. Ónodiné
Kecskés Zsuzsanna valamint két sárospataki segítővel, bibliai
történetekhez kötődő feladatokkal kötötték le a táborozók
figyelmét és hétvégén Istentisztelet ideje alatt mutatták
be a tanultakat, szülők és nagyszülők , templomba járó hívők
jelenlétében. A presbitérium úgy döntött helyt ad ezután
a további években is a táboroztatásra . Szülők és adományozók
segítségével hitet adva, közösségre nevelve tevékenykednek
a résztvevők.
2008–ban Sáfrány Zoltán egyház fő Ünnepi Istentiszteletet
tart – Dr. Szabó Lajos taktaszadai lelkipásztor emlékére.
Sáfrány Zoltán 2005-november hónaptól tevékenykedett, majd
belépett a helyi pávakör tagjai közé. Szeretett vadászni
az erdőkben, mezőkön. Nagycsaládos volt. Megszerettette
magát, és ezt követően magára hagyta a híveket. Még itt
tartózkodása alatt a parókián tűz keletkezett, és a konyha
teljesen kiégett. A munkák végeztével a vidám, jó beszélő
készséggel rendelkező tiszteletes úr elköltözött külföldre.
Javítási munkák mellett örömmel mutatták meg a ref. templomot
a Művészeti tábor tagjai közül a máramarosszigeti Balázs
István fa szobrásznak, Sofineti Cornéliu nagybányai lakosnak,
és Valentin Petreus festőnek, aki meg festette a református
templomot és Művelődési Háznál helyezte el. Mint kirendelt
exmisszus Keresztényi Klára folytatott egyháztevékenységet
mind addig, amíg az esperes visszarendelte iskolába. A református
egyház nem maradhatott lelkész nélkül, így az esperes kihelyezte
Taktaharkányból Fodorné Mészáros Klára lelkészt a gyülekezet
szolgálatára. Aztán jelentkezett egy talpraesett fiatal
ember, akit akkor úgy képzelt el a lakosság, hogy azt az
életutat fogja Taktaszadán tovább vinni amit Dr Szabó Lajos,
és a lakossággal öregszik meg. 2012 nagy kezdeményezés a
presbitérium részéről, március 1 –én református estet szerveznek
aminek jótékonyság a célja az egyház javára. A rendezvény
keretén belül Székely Zoltán presbiter hívta fel a figyelmet
arra, hogy egy műemléknek nyilvánított épület ablakainak
a felújítása mennyire szükséges. Az presbiiterek fontosnak
tartják a múlt emlékét megőrzését. Történelmünk fényei és
árnyai számtalanszor megmutatták, hogyan kell, és mért kell
adóznunk, mivel tartozunk az egyháznak. A rendezvényen 120
fő jelent meg. Fodorné Mészáros Klára református lelkész
köszöntötte a jelenlévőket a presbitérium tagjaival karöltve.
A Cél szentesítette az eszközt és Máté Béla asztalos mester
elkészítette az ablakokat és a bejárati ajtaját a templomnak.
A résztvevők alázattal és tisztelettel emlékeznek erre a
rendezvényre. Kardos Imre mint segédlelkész 2012 március
12-én kezdte tevékenységét. A hagyományos húsvét ünnepén
már a Művelődési Ház színpadáról mutatkozott be a fiatal
lelkész, felidézve, a húsvéti ünnepek egyházi tartalmát,
vallási szokásokat, hétköznapi emberi hangulatokat. Még
az év végén is a december 21–én megrendezett hagyományos
falukarácsonyi rendezvényen is ünnepi köszöntő szavaival
emelte a színvonalat. 2013.11.30–án a taktaszadai civilszervezetek
évadzáróján a fiatal kellemes hangú lelkész az Advent ünnepéről
beszélt és kérte a jelenlévőket Isten házának a gyakoribb
látogatására. 2014 március 1–én második alkalommal rendeztek
jótékonysági bált aminek a bevételét számlára tették további
felhasználás céljára.A rendezvény fénypontja Mészáros János
Elek magánénekes, a Csillagszületik TV műsor győztese. Kinevezésekor,
Fodorné, mint felügyelő lelkész tölti be hivatását, és jár
községünkbe Taktaharkányból, hogy segítse az ifjú munkáját,
beilleszkedését.2012 július 16 napján már Kardos Imre református
segédlelkész áhítattal kezdte meg a gyerekek táboroztatását,
ahol segítségére volt Verók Zsuzsanna sárospataki hittanoktató
a közreműködésével. Napokon keresztül folyt a bibliai történetek
feldolgozása. A hét krónikájához tartozott, hogy meglátogattak
három nevezetességet is. 2014 évben még mint Sport Egyesületi
elnök és mint képviselőtestületi tag tevékenykedik 2015
február 28-ig. Ezt követően Aszalóra kerül lelkipásztorna.
A községünkben a református egyház Juhászné Keresztényi
Klárát örömmel fogadja a papi feladatok ellátására. Húsvét
ünnepén már a templomban köszönthetik új munkahelyén. 2015.04.14
-én pedig temetésen láthatjuk a kellemes hangú és mosolygós
arcú újlelkipásztorunkat, aki azóta is megtisztelte Taktaszada
lakosságát a rendezvényeken való jelenlétével 2018 májusig,
majd ezt követően Nagy Károly helyettes lelkész látja el
a lelkész tevékenységet. Az egyházfők munkáját, pénztárosok:
Iván Józsefné, Horváth Miklósné és 2014 évtől Molnárné Kiss
Andrea segíti. A munkák elvégzésénél nagy szerepet töltöttek
be a kurátorok, Vicekurátorok, segédlelkészek, Iskola gondnokok,
tanítók, presbitérium tagság , akik nevét N. Bodnár Károly
Szülőfalum Taktaszada 1. / 1986 – 223 – oldalszámú írásában
1720 tól 43 fő megnevezésével olvashatunk 1985 évig.
Gondnokok:
1935 - Lévai János, Székely János, J. Horváth István, Tóth
János, Szakolczai Bertalan, Daruka András. Református templomunk
jelenlegi gondnoka odaadással, figyelemmel 1991- 28 évig
Iván József, aki szivén viselte a rábízott feladatokat.
2019 Decemberben veszi át a gondoki posztot Molnárné Kiss
Andrea.
Református templomunkban koncertet adott az Andante trió,
Taktaszada Pávaköre. A templom szomszédságában épült iskola
ma is funkcionál, mint gyülekezeti terem. A tanítói lakást
gondozzák és néha igénybe veszik fiatalok táboroztatásánál.
A Jó állapotú parókia ma is minden taktaszadai lakos számára
nyitva áll. 2018. május 15.-ig Juhászné Keresztény Klára
tiszteletes asszony és férje Juhász Gábor festő lakták.
|
56
os forradalom és szabadságharcra emlékeztek Taktaszadán 2016 évben.
|
Pásztor
Jánosné
polgármester |
|