Eddigi látogatók
száma:

621703

 
Testvértelepülések

 

  Református Egyházközség
Magyar oldal
English page

Cím: Taktaszada, Petőfi út 24.

Lelkész: Juhászné Keresztényi Klára
Tel.: 30/482-42-77

Gondnok:
Iván József
Tel: 06 70 313 7868

Pénztáros: Molnárné Kiss Andrea
Tel: 47/392-142

Református presbitérium tagjai:
Iván József
Daruka András
Bárány Zoltán
Serfőző Miklós
Molnár Csaba
Székely Zoltán
Simon Józsefné
Tóth László
A református egyház fő támogatója: Filep András

REFORMÁTUS TEMPLOMUNK
MÚLTJA ÉS JELENE

Az ősi Árpádkori falunkat a török rablócsapatok 1567–ben teljesen elpusztítják, és eltűntetik a föld színéről . A falu újraépül és a református egyház teszi munkáját. Az 1620 - as évekből való díjlevelet máig őrzik az Abaúji Református Egyházmegye könyvtárában. A templomokkal együtt a falut a Rákóczi szabadságharc viharai ismét elpusztítják. Az elpusztult falvak fölé temetőkre épült a jelenlegi Taktaszada.
1704 évet írtak, amikor több kun család telepedett falunkba a Takta másik oldalára, de a nagy esőzések, a Takta árja elűzte őket, és akkor jöttek ide a falu temetős oldalára.
1717-ben a Prügyről áttelepült református családok Budai Miklós prédikátor vezetésével kezdték meg az életet a pusztaságban a jelenlegi falunk helyén, a megtisztított református hitet követve. Ekkor kezdődik egy új élet, bibliás református emberek építik fel újra immár harmadik alkalommal a falut, és megalapítják a református egyházat, gyülekezetet. Ebben az időben az egyháznak nem volt anyakönyve nem maradtak feljegyzések és az első pap személyére utaló adatok sem. Már ebben az évben is működött iskola lányok és fiúk számára külön. A szolgálatot teljesítő papokról elsőként Nagyidai Jánost tudjuk, hogy 1730 évben szolgálatot tett hétköznapokon és ünnepnapokon egyaránt az Isten házában. Az akkori időben csak ideiglenes imaházat tudtak építeni, mely náddal volt fedve. Mária Terézia korából terjedő időszakban 1739 szeptemberében sok mirigyes (mirigyes rák, amely különböző szervek légutak, gyomor-béltraktus formájában támadta a szervezetet) ember volt Taktaszadán. Abban az időben az egyház minden eseményt feljegyzett, bűnösségek fegyelmezése, eklézsia
dolgokat, meteorológiai, néprajzi, III. Károly török háborúiról, hogy emlékezetnek meg maradjanak a ma embere számára. 1748–tól 1749–ig Zsujtai András lett a prédikátor ő írta meg 1725–1775-ig terjedő időszakról lajstrom könyvet , melyben Taktaszada eseményeit olvashattuk a Sárospataki könyvtárban . A könyv 710 oldalból áll, 222 oldalon vannak feljegyzések, a többi üres . Elsősorban keresztelések, esketések, temetések adatait találhatjuk a lapokon . Továbbá feljegyezte politikai és gazdaságtörténeti eseményeit. A folytatást Kecskeméti István 1730- 1748-ig kurátor: Nemes Asztalos István segítségével végezte, az ő vezetése alatt épül harmadjára a templom patics és vályog segítségével.
1749–től 1752 ig Császári István a prédikátor és Balogh István a kurátor.
A következő években Nemes Nagy György kurátorsága alatt építettek egy fa tornyot a templom mellé , e toronyban helyezték el az 1720-ban készített harangot.
Követő szolgálattevők :
Zsujtai András 1748 - 1749
Császár István 1749 - 1752
Az első harangot 1749 és 1752 között készítette Zsujtai András prédikátor és Balogh István kurátor, aminek a súlya harmadfél mázsa.
Beregi András 1752-1755 ig prédikátor.
Almási Péter, 1755 -ben kezdi prédikátor hivatását, buzgó és jó lelkipásztor volt. A falu lakossága szerette és gyakran hívták meg keresztapának. Ő volt aki elkezdte vezetni a taktaszadai egyház anyakönyveit, keresztelési anyakönyvet, és 1755 től a házassági anyaköny , 1773 ban a halotti anyakönyvet. Radó János 1765-1775. Ebben az időben keletkezett a pap marasztalás, ami azt jelentette, hogy karácsonykor tették mérlegre a működését.Itt aztán hol jól, hol rosszul döntöttek, mert egyes nagyhatalmú vezetők, elnyomván a nép közötti jobb érzésűek véleményét még azt is menesztették, aki jól szolgálta az egyházat, aki az ige szerint akart fegyelmet tartani. 1773 évtől vezették be a halotti anyakönyvezést. Ez időben építik újra az omlásban lévő parókiát. A prédikátor hitvese Rachel Hoffmeister kedves otthonra talál az új parókián.
1786-ban az istentiszteletek nagy látogatottságára nyitották meg a harmadik ajtót, hogy az iskolából érkező gyerekek rövid idő alatt el tudják foglalni a padban helyüket. Az 1793. - év említést érdemel, itt tartják az abaúji egyházgyűlést, és ez év december 16. napján Szatmári Ábrahám püspök, mint közgyűlési elnök vesz részt az egyházi megbeszélésen, gyűlésen. 1794 - ben Bárer Gáspár építőmesterrel elkezdődik az új kőtemplom építése, május 4.-én Domján András kurátor teszi le az alapkövet. Copf stílusú és 32 m magas tornyú. Az építkezéshez, több száz szekér követ hordtak össze, hősi erőfeszítéssel, sok áldozattal és hittel. Kilenc esztendő áldozatos munka után 1802. július 12-én vette át a kész templomot Bárer Gáspár mestertől Domján András főkurátor.

 
A meghalt Szatmári püspök utóda a nagyhírű Őri Filep Gábor szenteli fel szeptember 17-én az ékes és szép építményt. Hossza belül 12 öl, szélessége 6 öl, falmagassága 4 öl, falvastagsága 3 láb. Két karzat van benne, a keleti a tanító és gyermekek részére, a nyugati a legények számára. Csaknem egy évtizedig tartó építés után készen lett a szép épület melynek torony alatti bejárata felett ez a felírat áll. „EZEN TEMPLOMOT: ÉPíTETTE TAKTASZADAI REFORMÁTA SZENT EKLÉS" 9. Sebő Pál 1775-1807. Ekkor veszi kezdetét az Úrbárium (Birtok határ felosztás) 1775.májusától a bőséges élet véget ér, pünkösd havába urbárium fizetése kezdődik:dézsma, füstpénz, árenda, megfizetésére kerül sor. Pál, mint megérett aggastyán felkészíti a népet a kőtemplom hatalmas munkájára. Ez idő alatt gondnoka Domján András aki írástudatlan volt de okos ez által fő kurátorrá választják. 1802 szeptember 17.-én Őri Filep Gábor egyházkerületi püspök aki Szatmári Ábrahám utóda. 1804 év is tartogat emléket a felszentelt templom új úrasztalát kap aminek belsejébe: úrasztali edények, terítő és íratok kaptak helyet. A lelki pásztor széke is ez időtől foglalta el a rendeltetési helyét. 1805-év emlékezetes, mivel sikerült a templomot Filep János kurátorsága alatt kőkerítéssel körül venni. Nehéz munkával, de Istenbe vetett hittel sikerült. 1807-ben az elgyengült lelkipásztor mellé káplánt hoznak Kovács József személyében, akit 1808-március 15-től vált fel Liszkai Mihály 1836 évig. Keserves időszakot hoznak a következő évek és a dézsmát sem tudják fizetni. Egy ártalmas szélvész 1818 évben leviszi a templomtorony gombját. 1810-es évektől a templomban jelenlévő egyháztanács előtt kellett beszámolni a rossz cselekedetekről, paráznaságról, viszonyokról…… ezek miatt eltiltottak sok érintettet az úrvacsorától . 1831 második felében, augusztusban kolera járvány tizedeli a lakosokat. Az 500 lélekszámú egyházi emberek közül 86 lakos életét veszíti. 1836 Május 9 - én meghal szeretett papjuk aki 28 esztendőn át szolgálta az egyházat. Május 27 - én már Simándi Kállay Józsefet óhajtják papjuknak, aki 1855 - ig mint tanító is tagja az egyháznak. Az 1840 es év már egészséges, betegségtől mentesen hitét visszanyert lakosok látogatottságával népesíti a templomunkat, és ettől az évtől nem fiú és lány külön osztályokat tanítanak, megszűnik a nemek szerinti oktatás, az iskola egy tanár tanításával összevontan lányok , fiúk tanításával kezdődik. Ugyanebben az évben szigorúvá teszik a párbérek fizetését, és kötelezik az elmaradás megfizetését. 1841 Pünkösd 19 napján jegyezte fel a Ref .Egyház birtokait Jaros Sámuel aljegyző. Ezt követően a nép a Habsburg uralom nehéz időszakát türelemmel viseli. 1848-ban a szabadságharc elbukik és vele bukik a jó reménység és a magyar álom. 1849–ben a templom oldalbejárata felöli falon a szószékkel szembe lévő és 1874 évben odaírt szöveget bemeszelték. Habsburg ok elleni gyűlölet ebben az időben magasra lángolt reformátusságban . 1852–ben a Lakatos István és felesége Barcsa Julianna kifestetik a karzatot és a keleti oldalra felírás kerül: ÉNEKELEK A LÉLEKKEL DE ÉNEKELEK AZ ÉRTELEMMEL IS! Több felírás is volt de renoválások alkalmával mindig eltűnt egy – egy. Zitás István helyettes lelkész 1855 évben augusztus 18-án veszi át a lelkipásztori kötelességeket, mert az első kolera járvány után 24 évvel ismét eljön a rettentő vendég, ekkor hal meg Kállay József lelkipásztor, és az ő nyomdokát kell követni. Elöljáró és építő papok közé sorolható, szeretik a hívek. 1856 - ban kibővíti a paplakot. Református egyháznak már abban az időben is volt jótevője Lakatos Kovács István személyében, akinek bőkezű adományát hosszú éveken át kamatoztathatták.1856 - ban a templomot újra építik, és bővítik a paplakot. Zitás István nagy rendet és fegyelmet tart, az egyházmegye lelkészi főjegyzővé választja. Az egyház vezetői 1873 évben úgy határoztak, hogy emlékére márvány táblával jelölték volna emléké , de a terv csak terv maradt. 1874 év rosszul indul, áprilisban leég a paplak a melléképületeivel együtt . Ebben az évben Zitás István megalapítja az első könyvtárat. Jó ötlettel sikerült a reformátusok számát növelni ugyanis Zitás kitalálta, hogy az ide nősülő vagy más úton idetelepedők részére 10 és 5 ft bekebelezési díjat fizetnek.1876 ban a rossz pénzviszonyok miatt a presbitérium jobbnak látja ha föld vásárlásra fordítja a kasszában lévő pénzt.Lánczi István gondnokot és két presbitert bíznak meg az ügyek intézésével. Pál, mint érett aggastyán, felkészíti a népet a kőtemplom hatalmas munkájára. Ez idő alatt gondnoka, Domján András aki írástudatlan volt de okos ez által fő kurátorrá választják.1877 - ben a késedelmes fizető egyháztagok ellen határozatot hoznak, szigorúbbat mint az előző volt. A hátralékot amíg nem fizetik, a halottjukat nem temetik el, a házasulandókat nem adják össze. A változó presbitériumok éveken keresztül nagy hűséggel, gonddal kezelték az egyház birtokát. Ebben az időben nagyon odafigyeltek arra, hogy a község bírója mindig református legyen, mondván ez egy hagyomány, amit tovább kell vinni. Természetesen ezáltal a presbiterek között is első helyen tevékenykedett.1882–évtől széket kellett vásárolnia a nőknek aki mindig arra a helyre szeretett volna ülni ahol először foglalta el a helyét, természetesen ez kiváltságokkal járt és jogokat hozott .Ebben az évben a Grosszmann árváktól megveszik a földjüke , és ezután kibővítik a parókiát. 1883 és 1891 es időszakról írtak, amikor a persely felbontásakor ami négy évig nem volt felbontva nagyon kevés pénzt találtak és az elkorhadt zsindely tető szerkezetet csak bádoggal tudták befedni. Ekkor az áldozatkészség hanyatlani kezd. Zitás István 1893 január 23 – án 37 évi lelkipásztori szolgálat után 69 éves korában meghal „ szakadásban „ hogy ez mit jelentett? - nem tudni. Az új lelkész jöveteléig Fodor György segédlelkész végzi a teendőket . 1894 április 23-án ifj Zitás Istvánért 20 szekér megy Megyaszóra, hogy Szadára hozzák papnak. Ebben az évben lelkészi magtárat építenek majd további munkálatok kezdődnek az 1900 –as évekig. (templomtorony, iskola, lelkészlak, a lelkészlak falainak 60 cm rel való emelése, konyha, pince építése. Az ifjú Zitás kitűnő képességekkel rendelkezik, és megszerzi oklevelét. Az egyház nagyon meg van vele elégedve. 1898 ban államosítják az iskolákat. A lakosság nagy része református így a községnek a régi szokás szerint a bírójának is presbitériumi tagnak kell lennie de ha nem akkor a választások után tiszteletbeli tagnak kell választani. Gondos kezek, hű lelkipásztorok munkájának köszönhetően 1904 év már a hálaadás ünnepén ifj Zitás István tevékenységével folytatódik. Zitás e szavakat írta akkor„ Hisszük s a gondviselésben bízva reméljük, hogy ezen templom, mint drága örökség a jelen nemzedék által meg fog becsültetni, tiszteletben tartatni s mint ilyen az utónemzedéknek átadatni „ Történt ez a templom 110 éves évfordulóján november 20 - án 1904 – ben. Ezen az ünnepélyen szólal meg először az orgona, amit a pécsi, Angszter cégtől vásároltak 3070 koronáért. Zitás lelkésznek köszönhető, hogy a kenderföldek helyére mivel a talaj megfelelő volt szőlőtermesztésre biztatta a lakosokat. Ez a buzgó lelkésze a falunak egy éves betegség után 1911 - ben meghal. Az egyház megint pap nélkül marad, de nem sokáig, mert 1912 május 21-én Sárospatakról ide érkező ifj Novák Lajos foglalja el a lelkipásztori széket. Aki elsőnek alakítja meg az énekkart. Hangja és tehetsége hatást gyakorolt a hívekre, akik sok esetben könnyeikkel küszködve hagyták el a templomot. 1913 november 2 –án alakult meg 28 taggal a református énekkar. Első karnagya Matusz Mihály ref. kántor tanító volt. 1926-tól Orosz László ref. kántor tanító, karnagy segítette az énekkar élénk munkájá . Az énekkar: temetéseken templomi ünnepélyeken, énekelt nemzeti ünnepek alkalmával.
Minden húsvét alkalmával műkedvelő előadásokat. 1946 már 60 tagú volt az egyházi énekkar létszáma. A gyülekezet nagyon sajnálta, hogy a II. világháború után megszűntek. Az énekkarnak kitünő hangú tagjai voltak. PL:Lukács István, Kovács János, Lévai János …. Szép évek után, 1914 ben kitört az I világháború. Novák tiszteletes is bevonul, és helyette a taktaharkányi Székely Imre lelkész jár a hívekhez. Templomunk 142 kg –os harangját 1917 május 27–én hadicélokra elrekvirálják, amit a későbbiek folyamán megtudtuk ágyúgolyók készítésére szántak.
Ez még nem volt elég, 1918 évben március 16–án az orgona sípokból is elvisznek háborús célokra. A református hívek ebben az éhező és bizonytalan napokat töltött időben is fizették lehetőségeikhez mérten a párbért. 1919 április 6–án Novák Lajos lelkész egyházközségi közgyűlést hív össze, püspöki körlevél felolvasásához. 1923–ban a CISZ hangú harang mellé b hangú 330 kg–os harangot vesznek az adományokból. Zsíros József lelkészmunkáját követve 1926-ban dr Filep Gusztáv segédlelkész kezdte meg a vallásos esték megtartását a nagyvonalú igehirdetést. Az addig szolgálatot teljesítő papok közül neki volt a legmagasabb képzettsége. Pár év elteltével állást cserél a sértődöttsége miatt, mert nem ért egyet iskolai költségek miatt a presbitériummal. Rendíthetetlen volt hitében és a tévelygőkkel szemben kérlelhetetlen. Bodnár Ferenc Egerlövői lelkész 1931-1945-ig tevékenykedett, és 1937-ben buzgalma folytán újra renováltatta a templomot.Rövid idő telt el, a hívek már kezdtek megnyugodni és talpra állni ám ekkor újra jön a rossz a II. világháború.Az egyháztagok közül sokat magával sodort, hősi halottá váltak vagy éppen rokkantan térnek haza és sokan hadifogolyként élték napjaikat valamelyik országrészen katonai táborokban. 1944 - ben szörnyű napokat élnek át a taktaszadai lakosok, az itt élők. Utcaharcot vívnak a visszavonuló magyar és német csapatok az előrenyomuló orosz és román csapatokkal. A templomot össze vissza lövik, az egyházak épületeit aknatalálatok érik.Századok munkája megy tönkre. Szovjet és román csapatok foglalják el a falut. Ezek után a szörnyű napok után, könnyes szemmel gyülekezett a lakosság a templomban, hogy hálát adjanak életben maradásukért és imádkozzanak a jövőjükért.
Horváth István
Horváth István és Istvánné
Kántálók 1976 karácsony
Konfirmálás
Templomban
Templomi esemény

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Karácsony másodnapján már az Istentiszteletet a templomban tartják. A nép imája meghallgattatott és sok – sok szenvedése boldogabb idők felé tekint.Hatvanhárom halott katona testét a református templom kertjében temették el. Évekkel később kiásták a sírokat, és elszállították új nyugvóhelyükre ahol békében és hazai földekben pihenhetnek. Bodnár Ferenc lelkész 1945 április 25–ig viszi hivatását. Gyógyulnak a háborús sebek, romok újjáépítése kezdődik, akkor még nem sejtik, hogy olyan időszak veszi kezdetét az egyház életében amely a mai napig egy pár ember munkásságának a gyümölcsét hordozza. 1946. tavaszán a tönkretett orgonát is helyre állítják. A gyülekezetben újra él a hit, szeretet ami jellemezte eddig is a reformátusokat. 1948- tól 2010 –ig Bűdi Piroska mint kántor tevékenykedik Harangozó,Papp Andrásné több éven keresztül, az ő munkáját követte lánya Rabócz Istvánné szül: Papp Ilona aki nyugdíjas éveiben teljesített szolgálatot az egyháznak. J. Horváth István 1950 január 1-én mint presbiter lép szolgálatba és 1957 ig ebbe a pozícióba tevékenykedik. 1956–os ellenforradalom után Kádár János által vezetett szocialista munkáspárt őszinte békepolitikája révén egységessé lett a kormány az egyházakkal.
1957 januártól–1984 ig kurátor, egyházi hűsége példamutató és kimagasló. Hűséges volt krisztushoz, az egyházhoz.
Tevékenysége ideje alatt az alábbi építési munkák kerültek megvalósításra Dr Szabó Lajos munkássága mellett.
1957 – ben templom külső és belső renoválása
1960 –ban kisharang újjáöntése
1965 – ben orgona felújítása
1966 – ban templom újjáfestés
1970 – ben harangok villamosítása ( ifj Bodnár Lajos vill szer . és Cagány László technikus )
1977 – ben templomfalak, kőkerítés javítása
1978 - ban belső festés
1979. szeptember 23 –án templom szentelés ( részletesen leírva presbiteri jegyzőkönyvbe )
1981 – ben Angszter orgona teljes átépítése, javítása
1983 – ban nagyharang elszállítása, javítása Őrbottyány-i harangöntő mester segítségével.
1984 – ben toronytetőzet javítása , csatornázás.
A csehszlovák hatóságok a háború után Kassáról kiutasították és Vajdácskáról került ide lelkipásztornak, 1945-májusában Dr. Szabó Lajost választják lelkésznek, aki 1940-ben szerzett egyháztörténeti tárgyszakban doktori fokozatot a Debreceni Tisza István Tudományegyetem teológia szakán. Talentumai, hűsége, elkötelezettsége okán hívják és felkérik egyháztörténet oktatására Sárospatakra. Magatartásáért amely példaértékű volt 1956 évet követően sok hátratételt kellett megélnie, elszenvednie . Szembesülnie kellett a Rákosi korszak egyházpolitikájával is. Dr. Szabó Lajos munkáját 1945-július 15-én kezdi. A gyülekezet újra lelki életet él, és a pap él a lehetőséggel, külső és belső felépítésre hívja fel a figyelmét a gyülekezetnek. Munkássága nagy elismerést érdemel, felülkerekedik minden szolgálatot tévő egyházi ember munkáján. Tanított, hittre nevelt, kutatott, tiszteletet adott, (egyháztörténeti, szociográfiai, néprajzi és szépirodalmi műveket írt, olvasott, alkotott és a szeretett Taktaszadáról is sokat írt, és foglalkozott a régi idők emlékével.) Kedvenc hobbija volt a református templomokról képeslapot gyűjteni. Ezt a gyűjtést egy helyi megsemmisítés alkalmával, de Isten segítségével egy lakos megmentette, így elmondhatjuk ha más számára nem, de valaki számára mégis értékes. 45 évig hűen szolgált, és az 1990 évben befejezte papi életútját. Példaértékű tevékenységét folytatta életének minden napján. Halála után Vasnógrádi Béla harangodi lelkész időszakos és
Fodorné Mészáros Klára lelkész Taktaharkányból szintén mint helyettesítő tett szolgálatot Hegedűs Aranka 1992–október 1 napján kezdte szolgálatát. 1997 év szörnyű karácsonyt hagyott maga után, az istentisztelet után leégett az Úrasztala. Sok értékes dokumentum vált a tűz martalékává, amik nem pótolhatók. Említést érdemel Lakatos Kovács István aki akinek emlékére a templomba márvány táblát szerettek volna állítani mint a református egyház legnagyobb jótevőjének. 1782–ben január 6–án kersztelte meg Sebő Pál taktaszadai prédikátor. A gyermek még abba az évbe árva maradt. Rokonai nevelték fel. Amikor felnőtt nevelő lett belőle és 10 esztendeig nevelte a rábízott ifjakat. Végkielégítésül Máramaros megyébe , a batizai birtokot kapta. Sikeresen gazdálkodott és Tarcalon vett szőlőt és házat magának. Agglegény maradt és végrendeletében vagyonát jótékony célokra hagyta. Így jutott a ref. egyház 10.000 v. c. forinthoz, aminek kamatai tőkepénznek számítottak tíz év elteltével . A legnagyobb jótevő akinek adományából később földbirtokot vásárolt az egyház. Az akkori presbitérium nagy gonddal és hűséggel kezelte az egyház birtokát. Az egyház tagjai meleg szeretettel őrzi emlékét. 2005 márciusában feleségül ment Sz Tóth István asztaloshoz, aki a helyi sportkör edzője. Neve ettől a naptól Tóthné Hegedűs Aranka tiszteletes asszony. Még ez évben novemberben befejezte a templomban hivatását és máshol szolgált tovább. 2007–ben a református egyházközség vezetése presbitériuma örömmel fogadta a nyári napközis tábor megszervezését. Ónodiné Kecskés Zsuzsanna valamint két sárospataki segítővel, bibliai történetekhez kötődő feladatokkal kötötték le a táborozók figyelmét és hétvégén Istentisztelet ideje alatt mutatták be a tanultakat, szülők és nagyszülők , templomba járó hívők jelenlétében. A presbitérium úgy döntött helyt ad ezután a további években is a táboroztatásra . Szülők és adományozók segítségével hitet adva, közösségre nevelve tevékenykednek a résztvevők.
2008–ban Sáfrány Zoltán egyház fő Ünnepi Istentiszteletet tart – Dr. Szabó Lajos taktaszadai lelkipásztor emlékére. Sáfrány Zoltán 2005-november hónaptól tevékenykedett, majd belépett a helyi pávakör tagjai közé. Szeretett vadászni az erdőkben, mezőkön. Nagycsaládos volt. Megszerettette magát, és ezt követően magára hagyta a híveket. Még itt tartózkodása alatt a parókián tűz keletkezett, és a konyha teljesen kiégett. A munkák végeztével a vidám, jó beszélő készséggel rendelkező tiszteletes úr elköltözött külföldre. Javítási munkák mellett örömmel mutatták meg a ref. templomot a Művészeti tábor tagjai közül a máramarosszigeti Balázs István fa szobrásznak, Sofineti Cornéliu nagybányai lakosnak, és Valentin Petreus festőnek, aki meg festette a református templomot és Művelődési Háznál helyezte el. Mint kirendelt exmisszus Keresztényi Klára folytatott egyháztevékenységet mind addig, amíg az esperes visszarendelte iskolába. A református egyház nem maradhatott lelkész nélkül, így az esperes kihelyezte Taktaharkányból Fodorné Mészáros Klára lelkészt a gyülekezet szolgálatára. Aztán jelentkezett egy talpraesett fiatal ember, akit akkor úgy képzelt el a lakosság, hogy azt az életutat fogja Taktaszadán tovább vinni amit Dr Szabó Lajos, és a lakossággal öregszik meg. 2012 nagy kezdeményezés a presbitérium részéről, március 1 –én református estet szerveznek aminek jótékonyság a célja az egyház javára. A rendezvény keretén belül Székely Zoltán presbiter hívta fel a figyelmet arra, hogy egy műemléknek nyilvánított épület ablakainak a felújítása mennyire szükséges. Az presbiiterek fontosnak tartják a múlt emlékét megőrzését. Történelmünk fényei és árnyai számtalanszor megmutatták, hogyan kell, és mért kell adóznunk, mivel tartozunk az egyháznak. A rendezvényen 120 fő jelent meg. Fodorné Mészáros Klára református lelkész köszöntötte a jelenlévőket a presbitérium tagjaival karöltve. A Cél szentesítette az eszközt és Máté Béla asztalos mester elkészítette az ablakokat és a bejárati ajtaját a templomnak. A résztvevők alázattal és tisztelettel emlékeznek erre a rendezvényre. Kardos Imre mint segédlelkész 2012 március 12-én kezdte tevékenységét. A hagyományos húsvét ünnepén már a Művelődési Ház színpadáról mutatkozott be a fiatal lelkész, felidézve, a húsvéti ünnepek egyházi tartalmát, vallási szokásokat, hétköznapi emberi hangulatokat. Még az év végén is a december 21–én megrendezett hagyományos falukarácsonyi rendezvényen is ünnepi köszöntő szavaival emelte a színvonalat. 2013.11.30–án a taktaszadai civilszervezetek évadzáróján a fiatal kellemes hangú lelkész az Advent ünnepéről beszélt és kérte a jelenlévőket Isten házának a gyakoribb látogatására. 2014 március 1–én második alkalommal rendeztek jótékonysági bált aminek a bevételét számlára tették további felhasználás céljára.A rendezvény fénypontja Mészáros János Elek magánénekes, a Csillagszületik TV műsor győztese. Kinevezésekor, Fodorné, mint felügyelő lelkész tölti be hivatását, és jár községünkbe Taktaharkányból, hogy segítse az ifjú munkáját, beilleszkedését.2012 július 16 napján már Kardos Imre református segédlelkész áhítattal kezdte meg a gyerekek táboroztatását, ahol segítségére volt Verók Zsuzsanna sárospataki hittanoktató a közreműködésével. Napokon keresztül folyt a bibliai történetek feldolgozása. A hét krónikájához tartozott, hogy meglátogattak három nevezetességet is. 2014 évben még mint Sport Egyesületi elnök és mint képviselőtestületi tag tevékenykedik 2015 február 28-ig. Ezt követően Aszalóra kerül lelkipásztorna. A községünkben a református egyház Juhászné Keresztényi Klárát örömmel fogadja a papi feladatok ellátására. Húsvét ünnepén már a templomban köszönthetik új munkahelyén. 2015.04.14 -én pedig temetésen láthatjuk a kellemes hangú és mosolygós arcú újlelkipásztorunkat, aki azóta is megtiszteli Taktaszada lakosságát a rendezvényeken való jelenlétével. Az egyházfők munkáját, pénztárosok: Iván Józsefné, Horváth Miklósné és 2014 évtől Molnárné Kiss Andrea segíti. A munkák elvégzésénél nagy szerepet töltöttek be a kurátorok, Vicekurátorok, segédlelkészek, Iskola gondnokok, tanítók, presbitérium tagság , akik nevét N. Bodnár Károly Szülőfalum Taktaszada 1. / 1986 – 223 – oldalszámú írásában 1720 tól 43 fő megnevezésével olvashatunk 1985 évig.
Gondnokok :
1935 - Lévai János, Székely János, J. Horváth István, Tóth János, Szakolczai Bertalan, Daruka András. Református templomunk jelenlegi gondnoka oda adással, figyelemmel 21 éve Iván József aki szívén viseli a rábízott feladatokat. Református templomunkban koncertet adott az Andante trió, Taktaszada Pávaköre. A templom szomszédságában épült iskola ma is funkcionál, mint gyülekezeti terem. A tanítói lakást gondozzák és néha igénybe veszik fiatalok táboroztatásánál. A jó állapotú parókia ma is lelkész lakásként áll nyitva minden taktaszadai lakos számára, Juhászné Keresztényi Klára tiszteletes asszony és Juhász Gábor festőművész lakosok által.

56 os forradalom és szabadságharcra emlékeztek Taktaszadán 2016 évben.

   

 

 


Filep András
polgármester

Pávakör első CD-je

Dalok a Cd-ről:
1.
A Takta partján
2.
Szerelmes dalok

 

© 2002-2017 Minden jog fenntartva! Me-NET Student Kft. Miskolc
A weboldalak tartalmának, képeinek másodközlése, felhasználása csak a tulajdonos írásos engedélyével lehetséges.